Állásfoglalás
|
||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
2005. május 18., szerda
Az adatvédelmi biztos válaszlevele Ügyszám: 557/K/2005-3. Dr. Telkes József részére […] Tisztelt Uram! Konzultációs beadványában a www.halapenz.hu domain néven elérhető honlap működését érintő adatvédelmi kérdésekre várja válaszomat. A honlap informatikai és tartalmi jellegzetességei a következők: 1. A honlap, illetve a mögötte álló informatikai háttér nem hoz létre adatbázist az orvosok nevével, munkahelyével és a hálapénz összegével. A rendszer a személyes tapasztalaton alapuló információk megosztásán alapul, ezért az információkat nem egy központi adatbázisból, hanem a forrás gépéről tölti le a felhasználó. 2. Az információcsere két fél között zajlik, annak ténye és tartalma a nyilvánosság számára nem, de a regisztrált tagok számára hozzáférhető. A honlap az „információs keresletet” tartja nyilván egy kérdés formájában, és aki erre a „keresletre” kíván reagálni, az a feladót közvetlenül megkeresheti és válaszolhat a kérdésre. A honlap a „kereslet” mellett az arra adott válaszok számát és azok forrását tárolja, így a „tapasztalatot” más regisztrált tag is lekérheti. 3. Az orvosi ellátásról szóló vélemények, tapasztalatok cikkekbe rendezve, hierarchikus témabeosztás szerint találhatók. A „tapasztalat tudásbázis” gyarapodását egy pontrendszer segíti, arra motiválva a tagokat, hogy tapasztalataikkal bővítsék a honlapot. 4. A honlap szolgáltatásait csak regisztrált tagok vehetik igénybe, akik az úgynevezett referenciaszolgálat keretei között jutottak be a rendszerbe. Ennek az a lényege, hogy a zárt, bizalmon és felelősségen alapuló rendszer csak egy regisztrált tag (a későbbi mentor) közvetítésével nyílik meg az új tag számára. A tagság, és a tagsággal együtt járó lehetőségek, úgymint tapasztalatcsere vagy a tagok közti kommunikálás ezért csak egy viszonylagosan zárt közösség számára érhető el. A vázoltak alapján az alábbi megállapítások tehetők: A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban Avtv.) szerint személyes adat a meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, ideértve az adatból levonható, érintettre vonatkozó következtetést is [Avtv. 2. § 1. pont].
A fenti értelmezés meglehetősen tág, ezért egy meghatározott természetes személyhez köthető vélemény személyes adat jelleget is ölthet. Kérdéses, hogy ilyen esetekben az Avtv. személyes adatok kezeléséről szóló rendelkezéseit alkalmazni kell-e, vagy mindezeket félretéve a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos alapjog gyakorlásának mezejére lépünk. A sajtó és az elektronikus média a véleményalkotáshoz szükséges információszerzésnek, tájékozódásnak, tájékoztatásnak, valamint a véleménynyilvánításnak az eszköze. Az Alkotmány deklarálja: „a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze” [Alk. 61. § (1) bekezdés]. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ennek a jognak kitüntetett szerepe van, de ez nem jelenti annak korlátozhatatlanságát. A véleménynyilvánítás lehetősége és ténye védett, annak tartalmára tekintet nélkül. Az Alkotmány a szabad kommunikációt biztosítja, de az alapjog gyakorlásának külső korlátai vannak, melyek előtt meghátrálni kénytelen. Az alapjogi mezsgye külső határai az emberi méltósághoz, a becsülethez és jóhírnévhez való jog [ABH. 36/1994. (VI. 24.)]. A szabad véleménynyilvánítás gyakorlásának célja, hogy az egyén véleményt alkothasson, azt másokkal közölje, mások véleményét formálja, a közérdekű információkat szabadon terjessze, véleményével aktívan részt vegyen közügyek nyilvános megvitatásában, valamint ideértendő az egyén tájékozódáshoz, az információs szabadsághoz való joga is. A különböző élettapasztalatok megosztása egy közösségi vagy egy internetes fórumon a véleménynyilvánítás szabadságához tartozik és az adatvédelem oldaláról meglehetősen szűk területen értelmezhető. Ha a hozzászólásban az egyén értékítélete fejeződik ki, azaz személyes gondolatait vagy meggyőződését osztja meg másokkal, akkor az adatvédelemnek nincsen relevanciája. Az értékítéletben kifejeződő minősítések a szubjektum gondolati termékei, azok egy objektív adatvédelmi kritérium mentén nem vizsgálhatók. Adatvédelmi szempontból azok a tényállítások és kijelentések bírnak jelentőséggel, amelyekkel az egyén olyan adatokat közöl, vagy olyan tényekre utal, amelyek egy természetes személlyel közvetlenül vagy közvetetten kapcsolatba hozhatók. Ilyen esetekben a személyes adatok kezelésére vonatkozó adatvédelmi szabályokat alkalmazni kell. A honlap működési elveinek kialakításakor azt kell szem előtt tartani, hogy a hozzászólások tartalma ne sértsen személyiségi jogokat, és a személyes adatok védelméhez fűződő jog se sérüljön. Ez a tartalmak moderálásával és a törvények előírásainak megfelelő szerkesztési elvekkel biztosítható. Beadványában vázoltak szerint a témabeosztás egy-egy meghatározott orvossal kapcsolatos tapasztalatokra épít, ez azonban nemcsak az orvos személyes adatainak jogellenes kezelését eredményezheti, hanem sértheti az orvos emberi méltósághoz, becsülethez és jóhírnévhez való személyiségi jogait is. Az adatvédelemmel és a becsületvédelemmel harmonizáló javaslataim a következők: 1. A brainstorming (ötletbörze), és a honlap egyéb, a kommunikáció lehetőségét hordozó oldalain – a személyiségi jogsértést elkerülendő – ajánlatos a tapasztalatcserét a speciális élethelyzetre (a vizsgált esetben terhesség és szülés) vagy az egészségügyi intézményre kihegyezni. Az elterjedt gyakorlatnak megfelelően a jogsértő tartalmakat moderálással el kell távolítani. 2. A személyes adatokat is igénylő információs kereslet és kínálat találkozásának hatékony és jogszerű módja, ha a találkozási pont nem a széles vagy szűkebb nyilvánosság előtt történik, hanem az érintett felek közvetlen kommunikálnak egymással (e-mailen, telefonon, vagy úgynevezett privát-chaten). Ez utóbbi azért szükséges, mert az adatvédelem a jogalap tekintetében nem differenciál az adatkezelési műveletek között. Ezért a személyes adatok zárt közösség (adattovábbítás) vagy széles nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tétele (nyilvánosságra hozatal) egyaránt az érintett hozzájárulásához vagy törvényi felhatalmazáshoz kötött [Avtv. 3. § (1) bekezdés]. De az adatkezelési művelet céljában rejlő különbség a nyilvánosság szintjeinek eltérő megítéléshez vezethet. A törvény szerint nem kell alkalmazni a rendelkezéseit azokra az adatkezelésekre, amelyeket természetes személy kizárólag saját személyes céljainak szolgálatában végez [Avtv. 1/A. § (3) bekezdés]. Noha ezek a magánjellegű adatkezelések is – példának okáért telefonkönyv vezetése, elektronikus levelezés folytatása, és címek cseréje – személyes adatok gyűjtésével, tárolásával, továbbításával járnak, mégsem alkalmazhatók az Avtv. szabályai, mert az adatkezelés célja valamely személyes életszükséglet, igény kielégítését szolgálja. Ennek a magánjellegű adatkezelésnek a határa ott ér véget, ahol az érintett a személyes céljait meghaladva végez az általa kezelt adatokkal adatkezelési műveleteket. A fórum struktúráját illetően ezért álláspontom az, hogy a szabad véleménynyilvánítás technikai kereteit a személyiségi jogok maximális védelme érdekében úgy kell kialakítani, hogy a „nyilvánosság” (az összes tag) számára nyitott beszélgetések és a személyes adatokat is igénylő (például egy konkrét orvossal kapcsolatos) tapasztalatcserék különböző kommunikációs csatornákon történjenek. Ez utóbbi ugyanis az Avtv. hatálya alá nem tartozó magánjellegű adatkezelés, ha az érdekelt személyek közti kölcsönös és direkt üzenetváltáson, információcserén alapul. Ha ez a privát beszélgetés mások számára is hozzáférhető – a vizsgált ügyben a forrás számítógépéről letölthető –, akkor az Avtv. szerinti adatkezelési műveleteket folytatnak a tagok. 3. Az Avtv. 2. § 8-9. pontja szerint adatkezelő az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja. Adatkezelés pedig az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása.
Adatkezelő a honlap üzemeltetője és szerkesztője, ha személyes adatokat tartalmazó adatállományt kezel, és az adatállományt a nyilvánossághoz közvetíti azzal a céllal, hogy az abban tárolt személyes adatok mások számára elérhetők és kutathatók legyenek. A beadványban vázolt technikai leírás alapján a tapasztalatokat tartalmazó fórum az adatok fizikai elhelyezkedésétől függetlenül adatbázisnak minősül, ha személyes adatok szervezett gyűjteménye, amelyben az adatok tetszőleges szempontok szerint rendszerezhetők, tárolhatók és visszakereshetők. Az adatok forrásának (lásd felhasználói számítógépek közötti) fizikai megosztása ellenére is adatbázis az adatállomány, ha a fenti ismérveknek megfelel. 4. Végezetül engedje meg, hogy kitérjek a személyiségi jogok sérelmének büntetőjogi és polgári jogi jogkövetkezményeire. A becsületvédelem büntetőjogi eszközei a nyilvánosság bizonyos mértékét tényállási elemnek tekintik, ezért a büntetőjogi felelősség megállapításánál releváns, hogy a sérelmes közlésről milyen széles körben szereztek tudomást. A polgári jogi jogvédelmi eszközök között [Ptk. 84. §] a kártérítési igény megalapozásához szükséges annak igazolása, hogy a sérelem következtében a sértett életkörülményeiben hátrányos változás következett be. Ennek bizonyítását szolgálhatja az a tény, hogy az internetes fórum milyen közönség előtt nyilvános, és milyen széles tömegek számára hozzáférhető. A honlap egyes részeinek felépítése, valamint a működését biztosító informatikai háttér kialakítása során kérem, vegye figyelembe észrevételeimet. A személyes adatok védelméhez fűződő jog mindenkit megillető alkotmányos alapjog, melynek érvényesülnie kell a véleménynyilvánításnak teret adó fórumon is. Mindazonáltal üdvözlöm egyedülálló kezdeményezését, mellyel a hazai egészségügy helyzetének javítása érdekében a társadalmi konzultáció és vita felé nyitást szorgalmazza. Budapest, 2005. május „ „ Üdvözlettel: Dr. Péterfalvi Attila 2005. március 26., szombat
2005. március 12., szombat
Dr. Péterfalvi Attila Adatvédelmi Biztos Úr részére Budapest Pf. 40 1387 Tisztelt Adatvédelmi Biztos Úr! A www.halapenz.hu üzemeltetésével kapcsolatosan felmerült adatvédelmi és egyébi jogi aggályok okán a honlap működése az alábbiak szerint módosul: A honlap, illetve a mögötte működő informatikai háttér nem hoz létre adatbázist az orvosok nevével, munkahelyével és a kért/kapott hálapénz összegével. A honlap bár az Interneten működik, annak szolgáltatásai csak a regisztrált felhasználók számára elérhetők, azaz a működés nem nyilvános, hanem elve zárt. A honlap működési elve leginkább a fájlcserélő rendszerekhez hasonló: az egyik regisztrált felhasználó keres egy információt, egy másik regisztrált felhasználó pedig ad egy információt. Az információcsere a két fél között zajlik, annak ténye és tartalma nem nyilvánosság előtt zajlik. A honlap az információs kereslet és információs kínálatot hozza össze. Természetesen az adott infromációk hitelességéért minden felhasználó a hatályos jogban megfogalmazott szabályok szerint felel! A honlap az információs keresletet tartja nyilván: pl. Kinek milyen tapasztalata van XY orvossal kapcsolatban? Aki erre a keresletre kíván reagálni, az a keresés feladóját közvetlenül megkeresheti, és minden információt megadhat, ez nem minősül sem nyilvánosságra hozatalnak, sem pedig adatkezelésnek. A honlap nyilvántartja a kereslet mellett az arra adott válaszok számát és azok forrását, így az információkat más regisztrált tagok is lekérhetik, de azok nem a szerverről hozzáférhetőek, hanem a forrás saját gépén tartja azt. A rendszer személyes tapasztalatokon alapuló információk megosztásán alapul, de ezek a tapasztalatok nem kerülnek sem központi nyilvántartásba, sem pedig tartalami összetevői ( név, cím, összeg stb. ) alapján adatbázisba. A működés jogi alapját az Alkotmányban is biztosított szabad véleménynyilvánításban látjuk. Ha joga van bárkinek véleményt mondani a pénzéért kapott szolgáltatásról, legyen az egy hajvágás a fodrásznál, egy autó javíttatása a szervízben stb., akkor ugyanúgy joga van az orvosi ellátásról is véleményt mondani. Ezt a véleményt megoszthatja másokkal, nem nyilvánosságra hozva, hanem csak zárt körben megosztva azt. A honlap egyfajta érdekvédelmet és fogyasztóvédelmet is ellát, hiszen joga és lehetősége minden magyar állampolgárnak, hogy megfelelő minőségű szolgáltatásban részesüljön akár a társadalombiztosítás, akár saját maga finanszírozza azt. Reméljük, hogy a T. Adatvédelmi Biztos Úr a fentiekben nem lát semmilyen jogszabálysértést! Üdvözlettel: Dr. Telkes József A www.halapenz.hu tulajdonosa Működési leírás Referenciaszolgálat 1.0 Zárt, bizalmon és felelősségen alapuló rendszer, ahol a tagok egy közösen elfogadott és karbantartott szabályrendszer alapján új tagokat tudnak a rendszerbe behozni, ellenőrizhetők a referenciáik, egymással kommunikálni tudnak, lehetőség van tapasztalatcserére, értékelni tudják egy kiválasztott tag szerepét, felelősségérzetét.
Biztosítani kell tehát, hogy a láthatóság megfelelően működjön. Ezt úgy lehet elérni, hogy a tag profilt tud csinálni, amely során meg tudja mondani, hogy milyen adatok láthatók róla; ezt meg tudja tenni általánosságban illetve konkrét taghoz is, ilyenkor ez a profil csak ahhoz a taghoz tartozik, az itt felsorolt adatkörök csak számára lesznek érvényesek. Tag kereséskor, levél küldésekor, apróhirdetés feladáskor, fórum használatakor alapesetben csak a tag Új tag úgy tud belépni, hogy szükség van egy belső tagra, aki felelősséget vállal a belépőért. Az új tag ezenkívül megfelelőség vizsgálaton esik át. Belépéskor a tagnak el kell tárolni a személyes adatait, megkapja a belépéshez szükséges adatokat (felhasználói név + jelszó) és meg kell adnia az általa preferált tevékenységeket, amelyek a többi tag tevékenységi hierarchiájában lesznek eltárolva. Ez után a belépési folyamat vége után a tag elkezdheti a rendszer használatát. Az első 3 hónap során ún. „próbaidős” tagságot kap, ideiglenes belépési azonosítóval ill. korlátozott jogokkal. Fontos a szerepe van annak a tagnak, aki egy másik tagot behoz a rendszerbe. Neki felelősséget kell vállalnia az általa behozott tag tevékenységei felett, ő a mentori szerepet tölti be (ezért fontos, hogy megbízható tagot léptessen be). Konfliktushelyzet esetén vagy bármilyen 2 tag közötti probléma esetén, ha nem sikerül kompromisszumot találni, először a mentoruknak kell megpróbálni egyességre jutni. A mentornak lehetősége van, hogy figyelemmel kísérje a tanítványa tevékenységeit. Kommunikáció más taggal/tagokkal A rendszer egyik legfontosabb részfunkciója hatékony kommunikációs lehetőség biztosítása a tagok között. Itt tudnak a tagok ismeretséget kötni, véleményt cserélni, új ismeretekre szert tenni. Többféle kommunikációs forma képzelhető el: a) fórumszerű – hierarchikusan rendezett témák szerint lehet hozzászólni az adott témához, új témát is lehet nyitni, lehetőséget kell biztosítani, hogy innét levelet lehessen küldeni a fórum egy másik használójához b) apróhirdetés – többféle témában (ezeket előre meg kell határozni) lehet apróhirdetést feladni (pl. eladó autó, programozó keresése, stb.) lehet jelentkezni a hirdetésre, amely egy levélküldésnek felel meg c) postaláda – a beérkezett ill. az elküldött levelek tárolására szolgál; a keresések által az esetek többségében több embert lehet megtalálni, ezeket egyszerre ill. külön-külön is meg lehet szólítani (ugyanazt a levelet több embernek elküldeni) Tapasztalatok A tagoknak lehetőségük lesz különböző témákban megszerzett tapasztalataiknak a leírására, megosztására másik tagok számára. A tapasztalat cikkek keresését egy hierarchikus témabeosztás segíti, amely alá a tapasztalatok elhelyezhetők. Minden tag kap a rendszerbe belépéskor meghatározott mennyiségű pontot, amelyet a már rögzített tapasztalatok olvasására költhet. A pontot úgy szerezhet, hogy valamely témában ő is leírja a tapasztalatát, s ha ezt valamelyik más tag megnéz, akkor ezután ő pontot kap. Ez a körforgás biztosítja, hogy az itt lévő tudásbázis állandóan gyarapodik. Minden leírást értékelni lehet (tetszett – nem tetszett), s ez az értékelés látható lesz a cikk mellett. Látható még, hogy idáig mennyien olvasták a cikket ill. a cikk mekkora terjedelmű. Ezek a cikkhez tartozó tulajdonságok segítik tagot, hogy olyan cikket válasszon ki, amely számára hasznos ill. a rossz tapasztalatok idővel kirostálódnak. A cikkekben leírt tapasztalatok tartalmáért a tag felel. A rendszer zártsága (kívülről, nem tag személy nem férhet hozzá) és a tagok megismerhetősége (belépéskor meg kellett adnia a személyes adatait, amelyek igazságtartalmát egy belső és a külső referenciaszemély is garantálja) biztosítja, hogy leírta anyagok a valóságot tükrözik. A zárt rendszer miatt a tapasztalat cikkeket a „nagyközönség” nem látja, hanem csak a rendszer általános működési szabályrendszerét elfogadott tagok. Láthatósági profil 1. Alaphelyzetben a tagok egymásról csak kevés adatot tudhatnak (fórumnév, település, szakterületük), ez biztosítja számukra a védelmet. Kétfajta profilt definiálhatnak maguknak: · általános · speciális A következő adatköröket lehet szabályozni a profil segítségével: teljes név, teljes cím, elérhetőségek(telefonszám, email cím), óradíj, üzletek, konfliktusok, értékelés 2. A láthatósággal kapcsolatban a tag szabályozni tudja azt is, hogy ő milyen tagoknak jelenjen meg a listában (A fenti szabályozásnál azt tudja megmondani, hogy neki milyen adatai jelenjenek meg a másik tag számára, de neki legalább a fórumneve megjelenik, míg itt azt tudja szabályozni, hogy meg se jelenjen a neve a meghatározott tulajdonságú embereknek). A feltétel, amely szabályozza, hogy kinek látható a tag az, hogy a másik tag milyen régóta van benne a rendszerben. Definiálni kell használati idő csoportokat, amelyeket a tag ki tud választani és csak azoknak a tagoknak a listájában szerepel az ő neve, akik a meghatározott ideje vagy régebb óta működnek a rendszerben. pl: 0 – 3 hónap, 3 – 6 hónap, 6 – 12 hónap, 12 hónapnál régebb óta Konfliktuskezelés Ha feleknek nem sikerül megoldani a problémát, akkor a mentoruk felé fordulhatnak tanácsért, ha ő sem tud igazságot tenni, akkor a két fél mentora beszélheti meg az ügyet. Ha a központot is be kell vonni a konfliktus elintézésébe (azaz sem a tagok, sem a mentorok nem tudnak megegyezni), akkor ez büntetést von maga után mind a konfliktust okozó tagok számára, mind a mentorok számára. Ez súlyosabb esetben inaktívvá tétel is lehet. Böngészés Lehetőséget kell biztosítani a tag számára, hogy keresni tudjon a tagok között. Fontos, hogy itt csak azokat az adatokat láthatja, amelyeket a tag engedélyez a láthatósági profilban. (ha a bejelentkezett tag számára van profil definiálva az adott tag részéről, akkor az ott megadott adatokat láthatja, ha nincs, akkor az általános profilban definiált adatokat) Tanítványok Lehetőséget kell biztosítani, hogy a tag (mint mentor) figyelemmel tudja követni az általa behozott személyek tevékenységét. Ha sok probléma van a taggal, akkor a mentora „leveheti a kezét” róla, vagyis jelzi, hogy ő nem akar a továbbiakban a mentora lenni. Ebben az esetben szövegesen meg kell indokolni a véleményét. Dr. Telkes József A www.halapenz.hu tulajdonosa 2005. március 11., péntek
Működési leírás Referenciaszolgálat Kézirat, nem közölhetö! Zárt, bizalmon és felelősségen alapuló rendszer, ahol a tagok egy közösen elfogadott és karbantartott szabályrendszer alapján új tagokat tudnak a rendszerbe behozni, ellenőrizhetők a referenciáik, egymással kommunikálni tudnak, lehetőség van tapasztalatcserére, értékelni tudják egy kiválasztott tag szerepét, felelősségérzetét.
Biztosítani kell tehát, hogy a láthatóság megfelelően működjön. Ezt úgy lehet elérni, hogy a tag profilt tud csinálni, amely során meg tudja mondani, hogy milyen adatok láthatók róla; ezt meg tudja tenni általánosságban illetve konkrét taghoz is, ilyenkor ez a profil csak ahhoz a taghoz tartozik, az itt felsorolt adatkörök csak számára lesznek érvényesek. Tag kereséskor, levél küldésekor, apróhirdetés feladáskor, fórum használatakor alapesetben csak a tag Új tag úgy tud belépni, hogy szükség van egy belső tagra, aki felelősséget vállal a belépőért. Az új tag ezenkívül megfelelőség vizsgálaton esik át. Belépéskor a tagnak el kell tárolni a személyes adatait, megkapja a belépéshez szükséges adatokat (felhasználói név + jelszó) és meg kell adnia az általa preferált tevékenységeket, amelyek a többi tag tevékenységi hierarchiájában lesznek eltárolva. Ez után a belépési folyamat vége után a tag elkezdheti a rendszer használatát. Az első 3 hónap során ún. „próbaidős” tagságot kap, ideiglenes belépési azonosítóval ill. korlátozott jogokkal. Fontos a szerepe van annak a tagnak, aki egy másik tagot behoz a rendszerbe. Neki felelősséget kell vállalnia az általa behozott tag tevékenységei felett, ő a mentori szerepet tölti be (ezért fontos, hogy megbízható tagot léptessen be). Konfliktushelyzet esetén vagy bármilyen 2 tag közötti probléma esetén, ha nem sikerül kompromisszumot találni, először a mentoruknak kell megpróbálni egyességre jutni. A mentornak lehetősége van, hogy figyelemmel kísérje a tanítványa tevékenységeit. Kommunikáció más taggal/tagokkal A rendszer egyik legfontosabb részfunkciója hatékony kommunikációs lehetőség biztosítása a tagok között. Itt tudnak a tagok ismeretséget kötni, véleményt cserélni, új ismeretekre szert tenni. Többféle kommunikációs forma képzelhető el: a) fórumszerű – hierarchikusan rendezett témák szerint lehet hozzászólni az adott témához, új témát is lehet nyitni, lehetőséget kell biztosítani, hogy innét levelet lehessen küldeni a fórum egy másik használójához b) apróhirdetés – többféle témában (ezeket előre meg kell határozni) lehet apróhirdetést feladni (pl. eladó autó, programozó keresése, stb.) lehet jelentkezni a hirdetésre, amely egy levélküldésnek felel meg c) postaláda – a beérkezett ill. az elküldött levelek tárolására szolgál; a keresések által az esetek többségében több embert lehet megtalálni, ezeket egyszerre ill. külön-külön is meg lehet szólítani (ugyanazt a levelet több embernek elküldeni) Tapasztalatok A tagoknak lehetőségük lesz különböző témákban megszerzett tapasztalataiknak a leírására, megosztására másik tagok számára. A tapasztalat cikkek keresését egy hierarchikus témabeosztás segíti, amely alá a tapasztalatok elhelyezhetők. Minden tag kap a rendszerbe belépéskor meghatározott mennyiségű pontot, amelyet a már rögzített tapasztalatok olvasására költhet. A pontot úgy szerezhet, hogy valamely témában ő is leírja a tapasztalatát, s ha ezt valamelyik más tag megnéz, akkor ezután ő pontot kap. Ez a körforgás biztosítja, hogy az itt lévő tudásbázis állandóan gyarapodik. Minden leírást értékelni lehet (tetszett – nem tetszett), s ez az értékelés látható lesz a cikk mellett. Látható még, hogy idáig mennyien olvasták a cikket ill. a cikk mekkora terjedelmű. Ezek a cikkhez tartozó tulajdonságok segítik tagot, hogy olyan cikket válasszon ki, amely számára hasznos ill. a rossz tapasztalatok idővel kirostálódnak. A cikkekben leírt tapasztalatok tartalmáért a tag felel. A rendszer zártsága (kívülről, nem tag személy nem férhet hozzá) és a tagok megismerhetősége (belépéskor meg kellett adnia a személyes adatait, amelyek igazságtartalmát egy belső és a külső referenciaszemély is garantálja) biztosítja, hogy leírta anyagok a valóságot tükrözik. A zárt rendszer miatt a tapasztalat cikkeket a „nagyközönség” nem látja, hanem csak a rendszer általános működési szabályrendszerét elfogadott tagok. Láthatósági profil 1. Alaphelyzetben a tagok egymásról csak kevés adatot tudhatnak (fórumnév, település, szakterületük), ez biztosítja számukra a védelmet. Kétfajta profilt definiálhatnak maguknak: · általános · speciális A következő adatköröket lehet szabályozni a profil segítségével: teljes név, teljes cím, elérhetőségek(telefonszám, email cím), óradíj, üzletek, konfliktusok, értékelés 2. A láthatósággal kapcsolatban a tag szabályozni tudja azt is, hogy ő milyen tagoknak jelenjen meg a listában (A fenti szabályozásnál azt tudja megmondani, hogy neki milyen adatai jelenjenek meg a másik tag számára, de neki legalább a fórumneve megjelenik, míg itt azt tudja szabályozni, hogy meg se jelenjen a neve a meghatározott tulajdonságú embereknek). A feltétel, amely szabályozza, hogy kinek látható a tag az, hogy a másik tag milyen régóta van benne a rendszerben. Definiálni kell használati idő csoportokat, amelyeket a tag ki tud választani és csak azoknak a tagoknak a listájában szerepel az ő neve, akik a meghatározott ideje vagy régebb óta működnek a rendszerben. pl: 0 – 3 hónap, 3 – 6 hónap, 6 – 12 hónap, 12 hónapnál régebb óta Konfliktuskezelés Ha feleknek nem sikerül megoldani a problémát, akkor a mentoruk felé fordulhatnak tanácsért, ha ő sem tud igazságot tenni, akkor a két fél mentora beszélheti meg az ügyet. Ha a központot is be kell vonni a konfliktus elintézésébe (azaz sem a tagok, sem a mentorok nem tudnak megegyezni), akkor ez büntetést von maga után mind a konfliktust okozó tagok számára, mind a mentorok számára. Ez súlyosabb esetben inaktívvá tétel is lehet. Böngészés Lehetőséget kell biztosítani a tag számára, hogy keresni tudjon a tagok között. Fontos, hogy itt csak azokat az adatokat láthatja, amelyeket a tag engedélyez a láthatósági profilban. (ha a bejelentkezett tag számára van profil definiálva az adott tag részéről, akkor az ott megadott adatokat láthatja, ha nincs, akkor az általános profilban definiált adatokat) Tanítványok Lehetőséget kell biztosítani, hogy a tag (mint mentor) figyelemmel tudja követni az általa behozott személyek tevékenységét. Ha sok probléma van a taggal, akkor a mentora „leveheti a kezét” róla, vagyis jelzi, hogy ő nem akar a továbbiakban a mentora lenni. Ebben az esetben szövegesen meg kell indokolni a véleményét. 2005. március 10., csütörtök
Mit kell tennünk annak érdekében, hogy megszűnjön a hálapénz probléma Magyarországon?
Közösségi fogyasztóvédelem www.halapenz.hu fórumán A hálapénz igazi hungaricum, bár nemcsak Magyarországon létezik. A paraszolvenciát a szocializmus időszakának gazdasági „reformja”, az orvosi bérek mesterséges leszorítása hívta életre 1958-ban. A rendszerváltás nem hozott jelentős változást az egészségügyben, a hálapénz mindmáig megmaradt. Az európai orvosok a hosszas magyarázkodások ellenére sem értik meg a hálapénz fogalmát, és még kevésbé, hogy a magyar orvosok, ápolók miért tűrik el ezt a mindenki számára megalázó, szégyenletes helyzetet. A hazai orvosi fizetések messze elmaradnak a nyugat-európai bérektől. A paraszolvencia ugyanakkor csak kevesek kiváltsága. Dr. Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára, egy korábbi nyilatkozata szerint a hálapénznél is érvényesül a Pareto-elv: azaz az orvosok húsz százaléka kapja a pénz nyolcvan százalékát. A hálapénz felszámolására indított kezdeményezések közül a legnagyobb érdeklődést és vitát a 2004 januárjában beindított www.halapenz.hu honlap váltotta ki. Az oldal a szülészorvosok hálapénz-tarifáját tartalmazta egyebek mellett és a kismamák számára kínált iránymutatást a szakember-választásban. Az orvosok és politikusok körében is hatalmas vitát kavaró honlap csak rövid ideig volt elérhető. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos vizsgálatot indított, mely során megállapította, hogy a portálon üzemeltetett adatbázis az érintettek hozzájárulása nélkül és törvényi felhatalmazás hiányában jogellenesen működött. A honlap akkori gazdája, az ombudsman úr állásfoglalását figyelembe véve megszüntetette az adatbázis elérhetőségét a világhálón, így a korábbi jogsértő állapot megszűnt. Dr. Telkes József – átvéve a www.halapenz.hu honlap kezelését –, egy mindenki számára nyilvános fórumot indított, hogy a közös ötletelés segítsen összegezni a társadalom véleményét a hálapénzzel kapcsolatban, illetve megoldást találjon annak felszámolására. Addig is, kidolgoztak egy olyan internetes kommunikációs rendszert, amely lehetővé teszi, hogy az online közösség kicserélje tapasztalatait azokkal a termékekkel, szolgáltatásokkal, intézményekkel kapcsolatban, amelyekkel napi élete során találkozik. Mivel adatbázis nincs, a rendszer zárt, nem nyilvános, és mivel mindenki felelős az általa a rendszerbe felvitt „konkrét, hiteles személyes tapasztalatokért”, az új www.halapenz.hu már minden tekintetben megfelel – reméljük – az adatvédelmi előírásoknak is. Megoldási javaslatok: Az orvosi fizetések rendezéseAz orvosok a velük szemben támasztott nagyfokú társadalmi elvárásoknak megfelelő anyagi megbecsülésben kellene, részesüljenek. Kiemelt fontosságú az orvosi fizetések rendezése, melyek jelenleg messze elmaradnak az Európai Uniós átlagtól. A hálapénz adásának fő motívuma az, hogy a megfelelő és nyilvános minőségbiztosítás hiányában a beteg a jó minőségű orvosi döntést és végrehajtást szeretné megvásárolni. Az elfogadás motivációja nem más, mint a pénz általános szüksége. Az orvosok szerint addig nehéz lemondani a paraszolvenciáról, amíg az Egyesült Királyságban az orvosi fizetés háromszorosa, Franciaországban hatszorosa-hétszerese egy munkás fizetésének, miközben Magyarországon nincs ekkora eltérés. A magyar orvosok tűrik fizetésük folyamatos romlását. Ezt próbálják kompenzálni a hálapénz elfogadásával. Jogi szankcionálásVisszatartó ereje lehet a paraszolvencia adás-elfogadás jogi szankcionálásának. A fórumon hangsúlyosan megjelent az a felvetés, hogy szankcionálni, büntetni kellene a hálapénz adását és elfogadását egyaránt. A hozzászólok véleménye szerint következetesen súlyos büntetéssel kellene együtt járjon és érintse egyformán az orvost és a beteget is. A beteg életét, egészségét veszélyeztető, késleltetett, vagy nem megfelelő kezelés a hálapénz hiánya miatt, büntetőpert vonjon maga után. Ugyanakkor különbséget kell tenni az előre kialkudott paraszolvencia és a hála jeleként utólag adott anyagiak között. A fórum résztvevői aggályosnak tartják, hogy az állam a paraszolvencia felszámolása helyett, bevételi forrást lát abban és meg akarja adóztatni azt. Az orvosok tegyék ki a No Para jelvényt, ezzel jelezve azt, hogy csatlakoznak a hálapénzt elutasítók táborához. Differenciált egészségügyi szolgáltatások
„Az ingyenes egészségügyi ellátás vitathatatlan kedvező hatása mellett egészségünk védelmének elhanyagolását ösztönzi. Miért vigyáznánk magunkra, meggyógyítanak úgy is?” A fórum hozzászólói egyetértettek abban, hogy az egészségügyi szolgáltatások differenciálása ugyancsak hozzájárulna a hálapénz felszámolásához. Felvetődött a belga biztosítási rendszer adoptálásának lehetősége. Ehhez elsősorban az alapellátás rendszerének következetes meghatározására lenne szükség. Ketté kellene választani azt az egészségügyi ellátást, amely alanyi jogon jár mindenkinek, és azt, amiért fizetni kell. Ez természetesen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár reformját is feltételezi. Megfelelő egészségbiztosítás bevezetésével az emberek által befizetett járulékokat személyre szabottan nyilván kellene tartani, ezáltal az igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokról és ellenértékükről a betegek kvázi számlakivonatokhoz jutnának. Az alapellátás részét nem képező többletszolgáltatásokért pedig külön fizetne a páciens. Ez egyúttal hozzájárulna a rendszer átláthatóságához is. Új források bevonása az egészségügyi finanszírozásba:
A fórum hozzászólói aggályosnak tartják a jelenleg fennálló egészségbiztosítási rendszert, amely lényege, hogy gyakorlatilag a lakosság egyharmadának járulékai fedezik a teljes népesség biztosítását. A hazai egészségügy helyzetének javításához – a struktúra átalakításán túl – új források bevonására is szükség van. Felvetődött az egészségkárosító termékek jövedéki adójának, valamint a fogyasztási adók beépítése az egészségügyi finanszírozás rendszerébe. A magántőke bevonását a beruházások, szolgáltatásfejlesztés terén látják indokoltnak a fórumozók. Szabad utat adnának alternatív egészségbiztosítók megjelenésének is a piacon. Az állami források centralizáltabb kezelésével is a hatékonyság növekedése lenne elérhető. Az orvosok jogállásáról szóló törvény elfogadása: A Magyar Orvosi Kamara által kidolgozott és szakmailag is megalapozott törvényjavaslat mielőbbi elfogadására alapvető a paraszolvencia eltörléséhez. Ezzel rendeződne az orvosok és egészségügyi dolgozók jogállásával kapcsolatos jelenlegi formájában elavult helyezet. A fórum hozzászólóinak véleménye szerint az úgy nevezett szabadfoglalkozású orvos státusz bevezetése jelentene „forradalmi” változást a hazai egészségügyben, illetve az, ha az orvos és az Országos Egészségügyi Pénztár között közvetlen szerződéskötésre volna lehetőség, így lényegében a szakember díjazásáról közvetlenül az OEP gondoskodna. Megelőzés: Az egészségügy hatékony működésének, a költségek csökkentésének előfeltétele az infrastruktúra, a szakembergárda tehermentesítése. Ez pedig az állampolgárok életminőségének javításával lehetne elérni. A kormányzatnak támogatnia kellene az egészség-prevenciós programokat, beleértve egyebek mellett a környezetvédelmi és munkaegészségügyi beruházásokat is. Ugyancsak támogatásra érdemesek a civil kezdeményezésű önsegítő mozgalmak.
(bb4bb)
|
|||||||||||||||||||||||||||||
